Sebességi világcsúcs a jégen: Juha Kankkunen, Bentley GT, Nokian gumi trió

Február vége óta a Bentley GT Continental a világ leggyorsabb autója jégen. Ennek a Guinessre szánt és végül a rekordok évkönyvébe be is vezetett kísérletnek marketing szaga van és nem is foglalkoznék vele, ha nem jártam volna pár nappal a sikeres csúcskísérlet előtt a Nokian gumigyár tesztpályáján és nem jött volna össze pár háttér tény. A gyári pálya a külvilágtól elzárt helyen, a csúcsfutás helyszínétől, egy befagyott öböltől néhány száz kilométerrel északabbra, jóval a sarkkör felett van. A közép-európai országok latyakjára fejlesztett téli gumival csúszkáltam, de a WR jelű abroncs mellett két fontos esemény is állandóan szóba került a három nap alatt. Az egyik a globális felmelegedés hatása a téli gumikra, a másik a közelgő rekorddöntés részletei. A próbapályán csak átautóztunk, a fagyott tó jegén spéci gépek dolgoztak, napok óta hiába próbálták alkalmas állapotba hozni a havas tájat, újságírói mozgásokra nem volt idő. A szokatlan meleg okozott gondot a másik nagy Nokian dobásnál is. Az addigi sebességrekord kielőzésére, amelyet 296 km/órával egy Bugatti EB110 Supersport tartott, csak kemény jégen és legalább -30 fokon volt esély. A gumisok szorgalmasan figyelték a finn Aigner Szilárdot.
A végsebesség jégen az autón is múlik természetesen, de döntően a gumik tartják oda arcukat a nagy pofonoknak, miközben megpróbálják a borzalmasan nagy, 650 newtonméteres nyomatékot a jégre levinni. Ivalóban a nokianosok állították, hogy a VW családba tartozó Bentley nem kap motortuningot. Az 552 lóerős, 12 hengeres motor 318 km/órás végsebességre képes, de a hideg levegő miatt a turbófeltöltés és a levegő visszahűtés jobb hatásfokkal működik, mondták. A Hakkapelita Sport 5-ös jelű gumikat a nagy, terepjárókra, SUV-okra fejlesztették, de a mérnökök annyit elárultak, hogy a Bentley-re olyan szériából választottak, amire külön figyeltek. A szalagról levett abroncsok futásteljesítményét az előírásnál nagyobb terhelésnél ellenőrizték és a jófajta gumikból szereltek fel kerekeket a GT Continentalra. Az autó egyébként a négyszeres rali világbajnok Juha Kankkunen saját Bentley-je volt, nem kapott sem motor, sem futómű tuningot. Az állandó összkerék hajtású autóba bukókeretet raktak és a felnik oldalát zárt lappal fedték a turbulencia csökkentésére. Az üzemanyagot a mínusz 30 fokos hideghez kalibrálták, írja a tuningcég sajtóanyaga, ez nem tudom mit jelent. Már itthon voltam, amikor a Kai Hauvala a Nokian fejlesztési mérnöke levelet írt, néhány órával a sikeres sebességtúllépés utáni hitelesítést követően. Juha 5 kilométeres gyorsítás után lépett be a 12 kilométer hosszú mérési zónába, ahol elérte a 331 km/órás csúcssebességet, átlagsebességének 321,65 km/óra adódott. Ez a jobbik napjuk volt, mert korábban csak 330 km/órát értek el. Hauvala nem titkolta, hogy többre számítottak, de az időjárás szeles volt és tengeröböl jegére porhó szállt. A gumiba szögeket raktak, amikkel a mérnök ki is tudta fejezni az abroncs igénybevételét. A mindössze grammnyi acélszögek a centrifugális erő miatt 2,2 kilóra nehezedtek, az abroncs átmérője 2 centivel lett nagyobb. A jégen futást követően leltárt csináltak, egyetlen szög sem hiányzott, pedig az autó minden másodpercben 90 métert futott és ezalatt minden szöget 40-szer ütött meg a jég.
Több film is készült és a Nokian+Bentley csúcsdöntő páros gondoskodott, hogy a youtube-ra is feltöltsenek néhányat. A Nokian sajtószájtján van egy érdekes Juha Kankkunen interjú is, amelyben elmondja, hogy az autó nagyon stabil volt (mi mást mondhatna), de a keresztszél szépen elfújta volna oldalra és ugyanúgy emelgette, mint a motorcsónakot nagy sebességnél a vízen. Volt a műszerfalán egy GPS navigációs készülék, amin az előre felírt útvonal egy egyenes vörös csík volt, azon kellett tartani az autót, más tájékozódási pontja nem volt. Amikor kiért a zónát jelző mérősugárból azonnal fékezett és 600 méter múlva tudott megállni. Ellenőrizték az autót, majd tovább távolodott a nekifutásra, hogy visszafelé is kellően, csúcssebességre tudjon felgyorsulni. Az eredményt a két futás átlaga adta.
A Nokianos találkozásaim legérdekesebb információja mégis az volt, hogy a finn gumisok baromságnak tartják a 7 fokos váltási határt a nyári és téli gumi között. Végre valaki, aki az Autó2 legalább tíz évvel ezelőtti számában írtakat igazolja. A részletekről hamarosan egy újabb cikkben írok, amiben meg lehet majd azt is tudni, hogy miért jobb autó havon a VW Passat, mint a 407-es Peugeot. Erről filmet is csináltam.