Az Autó Online

Az Autó Online

Kigolyózták

Pár srác kíváncsi volt, hogy az autójukból dobbantóra elengedett tekegolyó milyen messzire száll. A sors úgy hozta, hogy a golyó pont az rámpa élét találta el és az nem a mezőre lendítette a 7 kilós testet, hanem az út fölé vitte. Az eredmény egy lemeztorzító ütés a kasznin, annak egyik legkeményebb pontján, amire a hátsó szélvédő kipattant és elszállt a helyéről. A véletlen bejátszotta az unatkozó társaságot Jey Leno show műsorába is.

Itt a kinai MG

A kínai Nanjing Automobile udvarán ma ünnepélyesen bemutatták az első MG-ket, amelyek teljes egészében a gyárban készültek. A csődbe ment MG Rover 104 millió dollárért került a gazdasági forradalom országába, ennek ellenére az akciót az angol autógyártás és nemzeti történet fekete napjaként tartották számon. Angliában. Rendben van, értjük, a nosztalgia nagy úr, de megvezeti a befolyása alá került, könnybe lábadt szemmel emlékező, a veri britis érzést erős ragaszkodással nevelgető britteket. A mostani hírt a BBC-től kaptam, a képeket ők a Getty images ügynökségtől vásárolták, 100 százalékig hiteles a világszenzáció. De, mint elvetemült bloggeres már hónapokkal ezelőt kiszúrtam néhány kollégát, akik a fórumokon és a naplóikban lekövetik az MG sztorit. Megírták, hogy nemcsak a szalagok, logisztika, IT egységek mentek a gyárba, a vételárban igazi pub környezetben emberesedett humán egyedek is benne voltak. Az otthoninál több pénzért és igazi királyság ígéretével dolgoztak a kínaiakkal. Most a legtöbben maradni szeretnének. A beíráasaik nem érthetők félre, a kínai MG jobb minőségű, mint az eredeti. Ezt nem nehéz elhinni és azt sem, hogy Kínában bármit meg tudnak csinálni, amit a világban másutt és azt a bizonyos bármit össze sem lehet hasonlítani ez eredetivel. Annyival jobb. Ezt az állítást ne a józsefvárosi piacon ellenőrízzétek. Az autós fotók mellé berakok egy nem autósat is, amely a BBC "Nap képe" összeállításában, az első helyen tűnik fel. 500 nappal a pekingi olimpai megnyitó előtt gyerekek tánccal mutatták be az új olimpiai emblémát.
Különben az internetes világ eléggé megosztott az MG hír megjelenése után. Az egyik web2-es csatornán valaki kifejezi csalódását, hogy már megint kommunista országba került egy tuti dolog. A következő kommentező megkéri, hogy nézzen körül othon, tele van a háza kínai cuccokkal. Ez amerikaiak párbeszéde volt.
Majdnem elfelejtettem, az egyik fotón az MG ősök láthatók. A kínai gyár valamennyiből vásárolt egy példányt, elvégre a múzeum nem 2007-tel indul. A vételárban a hagyomány is benne volt.

Eddie a hülye

Az eddigi szempontjaim ismeretében gondolhatjátok, hogy nem túrnék ki a garázsomból egyetlen Ferrarit sem, függetlenül attól, hogy mai vagy régi darab. Ezért fáj, ha látom, valaki bánt egyet közülük. Most pottyant be a szem.tv csatornájába egy tegnapi atrocitás, amely virtuális autómat érte. Az a segghülye Eddie Griffin színész(nem tévesztendő össze a volt NBA kosarassal), egy jótékonysági "celebek a volánnál" verseny főpróbáján egyszerűen nekiment a betonfalnak. A hiradós filmrészleten látszik, hogy ennek a szerencsétlennek megvolt a terve a befordulásra, a kormányt is elfordította, de azt a nemtudomhányas cipőjét otthagyta a gázpedálon. Különben az is bőven cinkos volt a Ferrari Enzo kivégzésében, aki odaadta az autót Griffinnek, ugyanis ez a béna már egyszer darabokra tört egy Ferrarit Dél -Kaliforniában, miközben valamelyik hülye filmjét reklámozta. Akkor a amerikai sajtóban felmerült, hogy a törés is kampány része volt. A mostani eset bizonyít: csak egy fakezű, falábú emberről van szó.

Akárcsak a másik filmen, de ez már archivált idiotizmus. Az F50-es a vezető saját autója volt, egy monacói Ferrari találkozó szlalom versenyén szépen le is vitte magával az alagsori kávézóba. Ő is megtett mindent a jobbra fordulásért, de a blokkolásgátló nélküli autó az esős aszfalton csak ment a feje után. Esetleg egy fékpedálról való lelépés segített volna, még a jótornász sportbíró elütése előtt. Különben a kaszkadőr képességű srác megúszta, az autó és néhány üvegárú nem.

Amatőr ívhegesztők a Nürburgringen, régen és most

A 70-es évek elején gyűjtött film jeleneteit Nürburgring Nordschleife közönség napján vagy napjain, a pálya egy ugyanazon kanyarjában vették fel, a hírhedt Adenauer fordulóban. Az alkalmi nézők tudták, hogy miért időznek azon a helyen. Az utcai autókban a bátor vagy nem bátor, egyszerűen tapasztalatlan vezetők szépen tanulmányozható, elemezhető hibákat követtek el. A bukásokról mondhatnám, hogy bájosak, de ez csak az autókra vonatkozhat, a kicsúszások veszedelmesebbek, mint a maiak, ugyanazon a helyen. Kinyíló majd összegyűrődő ajtók, a deformált kasznikból elemi egységenként szétrepölő üvegszilánkok, a gép alá temetett kerekek, a frász jön az emberre. Az alapvető baj, hogy a lágy rugózású utcai autóikhoz képest az akkori vagányok elmérték a sebességüket. A versenypálya hangulatból és környezetből származó lila köd következménye ez. A másik hiba, hogy az aszfaltról lekerült autót görcsösen akarják visszaterelni az aszfaltra. Pedig ott kell hagyni, ahol van, majd felmegy az 100 méterrel arrébb, ráadásul le is lassul. Az országúton ugyanez lehet a helyzet, ha valamiért a padkára kell menni az autóval (szemből jövő előzőt elkerülni, telefonálásba merült és sávunkba nyomuló gyilkos elöl elugrani, stb.), vagy nem kell, de megyünk, mi is telefonálunk, mi is átnyúlunk a jobb 1-es ülésbe. Ez is stb. Ott kell menni és a lelassult autóval kényelmesen felhajtani az aszfaltra. A jelzőoszlopok műanyagból vannak, inkább tarolás, mint farolás. A hírtelen útra rántás az utcai autóknál, tartós farokcsóválással, felborulással jár. Akkor már inkább a puha padkán, mint a kemény aszfalton, ahol ráadásul jönnek--mennek is a bátor kollégák.
A másik hibaforrás az, hogy a majré padlóig nyomja a féket. Akkor könnyül el és előzi ki a hátulja az elejét, a megperdülő autó oldalra fordulva megakad a puhásban, a vezető már azt látja, hogy a vérszomjas nézők fejen állva figyelik őt. A lassítót megúszó, pályára visszakerült autó is elkezd csapkodni a seggével bőszen, csak kevés vezető látszik, aki jó ütemben próbál ellenkormányozni. Meg is értem, ezt nem lehet kitalálni a helyszínen, csak gyakorlottak tudják megcsinálni vagy ők sem. Látni olyan autót is, amelyik nem fut le az aszfaltról és mégis a belső ív felé dobja magát. Ezek az izzasztások az autó lágy futóművének és a rossz kormányzásnak a következményei. Rossz ütemben találkozik egymással a futómű saját, tömegerőkből származó (volt ott bőven ebből) lengése és a kormányzás tömegerőt erősítő hatása. Az alacsony és keményebb felfüggesztésű NSU-k megússzák borulás nélkül, a sárga Porsche is csak befarol, noha a vezető beijedt és fékezett. A Bogárból kihuppant sofőrnek nagy mákja volt, viheti a virágot rendszeresen arra a helyre, ahol ujjászületett, ugyanígy a kabrió Bogár utasai is közel álltak a szabadeséshez.


A következő filmen látszik, hogy mennyit változott az autók futóműve 35 év alatt. A 2005-ös összeállításon nincs borulás, csak ijedt farolás, gumicsikorgás.

Utcai harcos Ferrarik

Ez a világ eddigi legdrágább tévéreklámja. Állítólag. Februárban kezdték forgatni, a helyszínek Róma, Monaco, Rio, Sydney, New York és Hong Kong voltak, a főszereplők pedig old- és youngtimer Ferrari GP autók. A Shell így próbál megemlékezni a Ferrarira csavarodásuk 60 éves történetére. Sajnos Antoine Bardou Jacquet rendező visszaélt azzal, hogy a Ferraik önmaguban is visznek mindent. Az utcai versenyek kísértete járja át a két percet, de nem a Forma 1-es futamok izgalma és a Ferrarik szépsége, hanem a taknyos sztrítrécinges suhancok durvasága, ügyetlen, másokat nem kímélő csúszkálása, az illegális csaták veszedelme, a kőrúti gumiégetés kivagyisága folyik ki a Partizánok nevű, nemzetközi reklámfilm rendezői tömörülés egyik tagjának kamerájából. Csak azért érdemes feltámogatni a potmétert a maximumra, hogy halld meg a gyönyörű gépek hangját. De ez a hang azt is visítja, hogy ami drága nem biztos, hogy jó is. Lehet, hogy tévedek és korosztályos a véleményem? Lehet. Lehet, hogy csak azért kagylózok ennyire, mert a Pasaréti kútjuknál a télen átkúrtak 10 ezer forinttal? Ez is lehet. Elég szép pénz és módszer volt ahhoz, hogy nekem csak a Ferrarik nyerítése jöjjön át.

Polo reklám--néző pontok

Video: Volkswagon Polo Ad
Ez történik, ha egy gyárilag is hülyegyerek sokat játszik a konzolján, PC-jén küzdős, háborús, "lerúgom a fejed és az utcában mindenkinek" játékokat, előbb-utóbb olyan hülye lesz, hogy mire állásba kerül, elefántot dönt fel egy Polóval. Nem szép látvány, amikor ez a torz agyú videógrafikus nekivezeti a kiskocsit az állatnak. A reklámfilm olyan országban futott, ahol egy elefánt élete annyit ér, mint egy kutyáé bármely ázsiai országban. Ez a szerencsétlen 56 másodperc a VW, helyi kultúra és hagyománytisztelő voltát is bizonyítja.
És, ha már a kutya szóba került...

És, ha már az enyhe humor is itt van... Ezt a viccesnek szánt, de ijesztőre sikerült ökörséget a terrorizmus ihlette, a londoni Lee and Dan marketinggel foglalkozó cég pottyantotta ki magából. Nem megrendelésre készűlt, a kis pöcsök visszavágtak egy elmaradt üzlet miatt. Az elefántot legázoló ember romantikus lélek az Arafat kendőt tekerőhöz képest.

És, ha már szóba került a gyári megrendelés.. Ezt a reklámfilmet a VW megbízásából egy ügynökség készítette és töltötte a Jetta, Rabbit, Bettle kampányhoz vett sugárzásokba. Ment is addig, amíg az amerikai öngyilkossági segélyszervezet tiltakozására a VW le nem állította az egyébként elég bárgyú klippet. Nekem az ugrást egy autóvétel miatt törlő srácot játszó színész tetszett. Kilátszik, hogy volt pszichológus a rendező mellett.

Sebességi világcsúcs a jégen: Juha Kankkunen, Bentley GT, Nokian gumi trió

Február vége óta a Bentley GT Continental a világ leggyorsabb autója jégen. Ennek a Guinessre szánt és végül a rekordok évkönyvébe be is vezetett kísérletnek marketing szaga van és nem is foglalkoznék vele, ha nem jártam volna pár nappal a sikeres csúcskísérlet előtt a Nokian gumigyár tesztpályáján és nem jött volna össze pár háttér tény. A gyári pálya a külvilágtól elzárt helyen, a csúcsfutás helyszínétől, egy befagyott öböltől néhány száz kilométerrel északabbra, jóval a sarkkör felett van. A közép-európai országok latyakjára fejlesztett téli gumival csúszkáltam, de a WR jelű abroncs mellett két fontos esemény is állandóan szóba került a három nap alatt. Az egyik a globális felmelegedés hatása a téli gumikra, a másik a közelgő rekorddöntés részletei. A próbapályán csak átautóztunk, a fagyott tó jegén spéci gépek dolgoztak, napok óta hiába próbálták alkalmas állapotba hozni a havas tájat, újságírói mozgásokra nem volt idő. A szokatlan meleg okozott gondot a másik nagy Nokian dobásnál is. Az addigi sebességrekord kielőzésére, amelyet 296 km/órával egy Bugatti EB110 Supersport tartott, csak kemény jégen és legalább -30 fokon volt esély. A gumisok szorgalmasan figyelték a finn Aigner Szilárdot.
A végsebesség jégen az autón is múlik természetesen, de döntően a gumik tartják oda arcukat a nagy pofonoknak, miközben megpróbálják a borzalmasan nagy, 650 newtonméteres nyomatékot a jégre levinni. Ivalóban a nokianosok állították, hogy a VW családba tartozó Bentley nem kap motortuningot. Az 552 lóerős, 12 hengeres motor 318 km/órás végsebességre képes, de a hideg levegő miatt a turbófeltöltés és a levegő visszahűtés jobb hatásfokkal működik, mondták. A Hakkapelita Sport 5-ös jelű gumikat a nagy, terepjárókra, SUV-okra fejlesztették, de a mérnökök annyit elárultak, hogy a Bentley-re olyan szériából választottak, amire külön figyeltek. A szalagról levett abroncsok futásteljesítményét az előírásnál nagyobb terhelésnél ellenőrizték és a jófajta gumikból szereltek fel kerekeket a GT Continentalra. Az autó egyébként a négyszeres rali világbajnok Juha Kankkunen saját Bentley-je volt, nem kapott sem motor, sem futómű tuningot. Az állandó összkerék hajtású autóba bukókeretet raktak és a felnik oldalát zárt lappal fedték a turbulencia csökkentésére. Az üzemanyagot a mínusz 30 fokos hideghez kalibrálták, írja a tuningcég sajtóanyaga, ez nem tudom mit jelent. Már itthon voltam, amikor a Kai Hauvala a Nokian fejlesztési mérnöke levelet írt, néhány órával a sikeres sebességtúllépés utáni hitelesítést követően. Juha 5 kilométeres gyorsítás után lépett be a 12 kilométer hosszú mérési zónába, ahol elérte a 331 km/órás csúcssebességet, átlagsebességének 321,65 km/óra adódott. Ez a jobbik napjuk volt, mert korábban csak 330 km/órát értek el. Hauvala nem titkolta, hogy többre számítottak, de az időjárás szeles volt és tengeröböl jegére porhó szállt. A gumiba szögeket raktak, amikkel a mérnök ki is tudta fejezni az abroncs igénybevételét. A mindössze grammnyi acélszögek a centrifugális erő miatt 2,2 kilóra nehezedtek, az abroncs átmérője 2 centivel lett nagyobb. A jégen futást követően leltárt csináltak, egyetlen szög sem hiányzott, pedig az autó minden másodpercben 90 métert futott és ezalatt minden szöget 40-szer ütött meg a jég.
Több film is készült és a Nokian+Bentley csúcsdöntő páros gondoskodott, hogy a youtube-ra is feltöltsenek néhányat. A Nokian sajtószájtján van egy érdekes Juha Kankkunen interjú is, amelyben elmondja, hogy az autó nagyon stabil volt (mi mást mondhatna), de a keresztszél szépen elfújta volna oldalra és ugyanúgy emelgette, mint a motorcsónakot nagy sebességnél a vízen. Volt a műszerfalán egy GPS navigációs készülék, amin az előre felírt útvonal egy egyenes vörös csík volt, azon kellett tartani az autót, más tájékozódási pontja nem volt. Amikor kiért a zónát jelző mérősugárból azonnal fékezett és 600 méter múlva tudott megállni. Ellenőrizték az autót, majd tovább távolodott a nekifutásra, hogy visszafelé is kellően, csúcssebességre tudjon felgyorsulni. Az eredményt a két futás átlaga adta.
A Nokianos találkozásaim legérdekesebb információja mégis az volt, hogy a finn gumisok baromságnak tartják a 7 fokos váltási határt a nyári és téli gumi között. Végre valaki, aki az Autó2 legalább tíz évvel ezelőtti számában írtakat igazolja. A részletekről hamarosan egy újabb cikkben írok, amiben meg lehet majd azt is tudni, hogy miért jobb autó havon a VW Passat, mint a 407-es Peugeot. Erről filmet is csináltam.